Veronika: Szia Hajni. Nagyon szépen köszönöm, hogy vállaltad az interjút!
Mesélj egy kicsit magadról kérlek.Hajni: Szia. Magamról csak annyit, hogy 30 éves vagyok, van két gyönyörű és rosszcsont gyermekem meg egy csodás férjem.
Veronika: Mesélj kérlek egy kicsit a férjedről!

Hajni: Két munkahelyen dolgozik. Ő a családfenntartó de mindenben számíthatok rá. Imád a gyermekekkel foglalkozni a szabad idejében és a háztartásban is besegít.
Veronika: Mikor és hogyan ismerkedtetek meg?
Hajni: 13 éve ismerjük egymást, 12 éve vagyunk együtt és lassan 5 éve házasodtunk össze. Egy kis boltban kezdtem dolgozni tőle nem messze és ott ismerkedtünk meg. Mindig jött vásarolni és egy idő után minden héten virágot hozott.
Veronika: De aranyos.
Milyen volt az esküvőtök?Hajni: Nagyon jó, sok vendéggel. Egy cseppet se izgultunk vagy idegeskedtünk. Minden pillanatát kiélveztük annak a napnak.
Veronika: Ezt örömmel hallom.
Volt már akkor gyermeketek vagy nálatok “hagyományos” sorrend volt?
Hajni:
Sajnos hagyományos lett mert január 9-én veszítettem el a babám és február 15-én volt a lagzi.Veronika: Nagyon sajnálom.
Mennyi idős terhesség volt?
Hajni: 13 hetes.
Veronika: Ohh basszus.
Pedig az már túl volt a kritikus 12 héten… Mi történt?
Hajni: Nem volt szívhang. Nagyon fájt a fejem, úgy még soha és bementünk a sürgősségire. Onnan felküldtek a nőgyógyászatra és ott a doki nagyon közömbösen közölte, hogy nincs szívhang. Másnap vissza kellett menjek kaparásra de azt még az ellenségemnek sem kívánom. Mindent éreztem, semmit nem adtak.
Veronika: Jézusom ezt nem mondod komolyan?! Miért nem adtak semmit? Hogy hogy nem altattak?
Hajni: Sajnos így van. Itt nem altatnak, zsibbasztót adnak. Kb a felénél adtak egy injekciót de mindent éreztem, azt hittem ott maradok. Miután végeztek és bekerültem a kórterembe azután nem fájt mert akkorra jött meg a hatása a zsibbasztónak. Ezt senkinek nem kívánom.
Veronika: Őszintén sajnálom! Mennyi idő alatt sikerült feldolgoznod ezt a tragédiát?
Hajni: Elég hamar feldolgozok mindent és mindig csak előre nézek. A férjem is teljes mértékben mellem állt szerencsére mert nem volt más akire támaszkodjak. Mindig eszembe jut, hogy mekkora lenne meg ilyenek de hát ezt hozta a sors. Veronika: Mennyi idő után lettél terhes a nagyobbik lányoddal?
Hajni: Május végen teszteltem pozitívat de az sem volt zökkenő mentes.
Veronika: Ha van kedved meséld el kérlek bővebben.
Hajni: Pénteki nap lett pozitív a teszt és kedden elöntött a ver. 5-6 hetes terhes voltam és a doki mondta, hogy három nap alatt ha nem fejlődik akkor megint abortusz de növögetett. Június végén még véreztem ha többet mentem. A 20-dik hétig szedtem az ultrogesztant. A 25-dik héttől magas volt a vérnyomásom. A vége felé két fajta vérnyomáscsökkentőt szedtem. Karácsony előtt befektetett a doki a kórházba, hogy az ünnepeket húzzam ki valahogy mert január 14-re voltam kiírva. Végül programozott császár volt a vérnyomásom miatt plusz a lányom nem fordult be, farfekvéses volt.
Veronika: A második terhességed és szülésed milyen volt? 
Hajni: A második terhességem zökkenő mentes volt. Nem is híztam, magas vérnyomásom se volt csak annyi, hogy harántfekvéses volt a fiam. Péntekre voltam kiírva császárra de kedden beindult a szülés.
Veronika: Mesélj kicsit a gyermekeidről.
Milyen testvérek?
Hajni: Két ördögfiókával áldott meg az ég.
Sára nagyon akaratos, Bence a csendesebb. Nagy ritkán tudnak játszani mert hamar összevesznek és verekednek. Ez nagyon idegesít. Külön-külön mind a kettő kezes bárány, imádom őket.
Hajni: Imáom minden percét. Erre vágytam mindig. Néha kiborítanak de egy vigyor és mar semmi gond.
Veronika: Szerinted milyen egy jó illetve egy rossz anya? Te milyen anyának tartod magad?

Hajni: Szerintem mindenki jó anya a maga módján. Remélem a gyermekeimnek jó anya vagyok és más véleménye nem érdekel.

Veronika: Nagyon szépen köszönöm az interjút!
Végszóként pedig mit üzennél a világnak, főleg azoknak az anyáknak akik veszítettek már el magzatot?Hajni: Én is köszönöm, hogy engem választottál. Senki ne adja fel a reményt. A rossz dolgok után mindig jók jönnek.


Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: