Aranyanyám, avagy nem minden anya fénylik!

A mi történetünk, második rész. ☺ Az első találkozás. ❤

Az első találkozás előtt nagyon izgultam. Egyszerre voltam végtelenül boldog és halálra rémült. Mivel előtte való nap még este 10ig dolgoztam hulla fáradt voltam de ebből Laci semmit nem vett észre ugyanis minél fáradtabb vagyok annál többet beszélek…. Mikor 1.5 óra zötykölődés után leszálltam a buszról először nem láttam és kicsit kétségbe estem. Majd észre vettem ahogy közelít hozzám. Egyből megöleltük egymást s kaptam tőle egy félénk szájra puszit majd elindultunk sétálni meg boltba. Folyamatosan beszéltem és beszéltem és beszéltem majd meg többet beszéltem… Azt említettem már, hogy sokat beszéltem? 😀 Mivel Laci hallgatag volt jól jött, hogy én ilyen pofa gép vagyok. Aztán ő is feloldódott s nagyon sokat nevettünk meg poénkodtunk. Haza értünk és neki álltam főzni, nagyon ízlett neki és azóta is emlegetí az első kaját amit neki készítettem. Tárkonyos sajtos-tejszínes csirkemell volt. Egész este beszélgettünk szorosan összebújva meg filmeztünk, nagyon jól éreztem magam vele. Éjjelente összebújva aludtunk, nagyon jó volt érezni az illatát, hallani a szív verését és a szuszogását. Több mint 80km volt köztünk ezért úgy beszéltük meg, hogy egy éjszakát ott töltök de ebből végül 3 nap és 2 éjszaka lett. 😀 Sajnos olyan gyorsan elrepült, hogy fél napnak tűnt… Második nap megmutatta az egyik kedvenc boltját ahol vettünk egy üveg Brazil Ballentine’s-t és egy tonna nasit. Egész nap filmeztünk, hülyéskedtünk és nagyokat beszélgettünk. Harmadik nap nagyon sírtunk mindketten mikor eljött a búcsú pillanata mert tudtuk jól, hogy legközelebb csak 2 hét múlva találkozhatunk. De abban a 2 hétben tartotta bennünk a lelket a 3 együtt töltött nap csodás emléke.

Címkék: ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!